Dabas városról

Dabas egy ismeretlen eredetű Árpád–kori falu Pest megyében. Első említése ― ha helyes a megfejtés ― “Dobos” néven a csúti premontrei prépostság alapítólevelében, 1264-ben (de Dobosy) jelenik meg.

E század elején Péter comes fiainak egyik felmenője három hold földet adományozott az itt lévő Sz. Mária templomnak, és ezért az agnatus a század második felében perelte. Tehát ekkor már nemesi birtok.

A váci káptalan 1386. évi határjárásában Poss. Dabus néven Sári határosa. 1402-ben Zempléni Benedek váci vicarius határidőt szab Besenew-i Lóránd fia Jánosnak, hogy Dabus-i István fia Péterrel és Miklós fia Györggyel szemben bizonyos Dabus-i birtokrészből jegy-és nászajándék címén emelt követelését igazolja. A hódoltság elején 1553-ban a dikális összeírásban Dabas 7 portás hely. A török defterben is Dabas falu néven szerepel. A Mossóczy püspök regestrumában (1580 körül) nemesek által birtokolt Dabas, 9 portás hely, 10 ft. árendával. Valószínűleg még a XVI. század végén elpusztult. A XVII.század második felében “deserta” jelzéssel csak 4 ft. árendával fizet. 1644-ben Hartyáni János, később a Sáfár-család birtokában volt, mint puszta. Még a XVIII.század elején is lakatlan. Csak 1720 után kezdi az adományozott dabasi Halász család benépesíteni, mégpedig kálvinistákkal, akik számára még a huszas években lelkészséget szerveztek.

A vármegye 1727. évi összeírásában még praedium. Egy egyházmegyei bírósági iratban még 1761-ben is Gyón praediuma. Az 1773. évi Lexiconban már falu, református anyaegyházzal. Az 1781. évi Catastrumban csak Dabas, míg az ugyanaz évi Tabellae összeállításban Felső Dabas falu, Alsó Dabas praedium a soroksári kerületben.

Négy évvel később az első népszámláláskor mindkettő falu, tehát az ősi falu kettévált. Az összeépült két Dabas 1950-ben egyesítve lett és azóta ― épp úgy, mint a középkorban ― csak egy Dabas község van Pest megyében.

A Tabellae felcseréli a helység jogi helyzetét: valójában Alsó Dabas volt a falu, s Felső Dabas a praedium! Chobot Alsódabasnál leírja a középkori Dabas történetét, de templomról nem tesz említést.

Valójában Dabas középkori templomának romjai “Puszta templom” néven a XVIII. század második felében még láthatók voltak. Ennek ellenére Balla Antal 1793. évi Pest megyei térképen a falutól északkeletre “Rud.” jelzés jelöli egykori templomának helyét.

A falu 1864. évi jelentésében a Puszta templom kürül sírokat és pénzt ástak ki. E templomot gótikusnak tartják és hogy a török 1526-ban elpusztította. Mindezek alapján a középkori Dabas falut templomos helynek tartjuk. A Püspöki Levéltárban a sári templom építésével kapcsolatban az iratok beszámolnak arról, hogy a dabasi templom köveit 1766-ban a sári templom építéséhez használták fel.

Templomunkról

Alsódabason Halász Zsuzsanna és Halász Mária 114. kat. hold földet és 10 ezer koronát hagyott katolikus templom építése és plébánia alapítása céljából. Ebből az alapból 1884-ben sikerült felépíteni a katolikus templomot, melyet 1974-ben és 1998-ban renováltak. Eredeti titulusa Szűz Mária névnapja volt, jelenleg a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére áll. A templom oltárképe a “Hit, remény, szeretet” címet viseli.

Az alsódabasi plébánia alapítására csak 1917-ben került sor. A plébánia épülete 1942-ben készült el, melyet 1981-ben és 1998-ban renováltak. Historia domusa 1917-ben kezdődik. Az egyházközség elemi iskolát tartott fenn 2 tanerővel. 1917 előtt Sárihoz tartozott. Filiája volt Dabasi–szőlők, mely jelenleg Gyónhoz tartozik. Plébánia templomunk Dabas város központjában található. Régiesebb elnevezése szerint Alsó-Dabason, mivel 1989 előtt Dabas község különböző kerületekből állt. Templomunk ekletikus stílusban készült 1829-ben. Előtte is volt egy régi katolikus templom. Végső formáját Udvardy Sándor terve alapján készítették a Halász család anyagi támogatásával 1885-ben. Klasszicizáló kapuzat, egytornyú magas sátortetős templom. Tornyában három harang lakik. Városképi és műemlék jellegű. A templom 2009-ben ünnepelte 125 éves évfordulóját. A hitközösségünk aktívnak mondható.